|
Az Iparcsatorna története
1914-ben határozott Győr város törvényhatósági bizottsága egy elő-kikötő és forgalmi kikötő
medencével ellátott iparcsatorna építéséről.
1912-ben Győrben a Monarchia legnagyobb és legmodernebb ágyúgyárát kezdték építeni
a Skoda-művek érdekeltségének részeként. E telepítés indokolttá tette az Iparcsatorna
létesítését kb. 2,0 km hosszban azzal, hogy bekapcsolja a gyártelepet a vízi közlekedésbe,
illetve szállításba. Az Iparcsatornát a Freund H. és Fia budapesti cég építette.
A Dunántúli Hírlap 1915. július 9-i számából:
“A győri hetedik világcsoda.
Készül a hajózási és Iparcsatorna. – A városrét feltöltése. — Rejtett szénbánya Győr
város határában.
Ha van már Győrött hat világcsoda (hadd lám: püspökvár és bástya, ágyúgyár,
sétatéri sziget, pályaudvari alagút, korzó és drágaság…)— akkor a hetedik most
készül gyors léptekkel s ez a győri ipari- és hajózási csatorna.
A napokban Erdély Ferenc főmérnök engedélyével volt alkalmunk a terepet,
megtekinteni, ahol Déri József mérnök kalauzolt bennünket szakszerű magyarázatokkal.
Az iparcsatorna az ágyúgyár telepe mellett indul ki és 2200 méter hosszban a
Kiskút és városi gyümölcsös közt elhúzódva ömlik bele a Dunába. Szélessége 16 méter lesz,
torkolatánál egy előkikötővel, a végénél hatalmas kiszélesített dokkal, amely rakodópartnak
és télikikötőnek fog szolgálni. A víz mélysége legkisebb vízállásnál 3 méter 20 cm.,
legnagyobb árvíznél 8 méter 72 centiméter lesz benne. Ezenkívül Ipari célokra is fog szolgálni
a csatorna: ennek medréből kapja szifon-vezetéken át a vizet az ágyúgyár és a Grab-gyár is.
Az ágyúgyár már a jövő hónap elsejétől kezdve meg üzemét, az elérendő csatorna-fenékvízből
napi 40 ezer köbméter vizet fog igényelni.
A csatornát a Teleszky (ma Puskás Tivadar) út és a Budai út szeli át, ahol a forgalom
lebonyolítására egy-egy vasbeton-hidat építenek. Később a Munkás utcai irányban is
terveznek egy hidat.
A Szikszéli dűlő a leendő Iparcsatorna helye (Győr város 1912-es térképéről)
Az alábbi tervrajzon láthatóak a leendő hidak és gyártelepek is.
Az Iparcsatorna tervrajza
Itt említjük fel, hogy a hidak próbafúrásánál megállapították, hogy a föld gyomrában a
Budai- útnál 8 méter, a középszelvénynél 9 méter mélységben, előbbinél 15, utóbbinál
25 cm vastag kőszénréteg húzódik.
A csatorna építését a Freund Henrik és fiai cég vállalta el, megkezdve a munkálatokat
május hó végén, előbb egy, majd két száraz kotrógép segítségével. A kotrógép (excavator)
a szárazföldön lefektetett két-két párhuzamos vágányon mozog és három gőzgép eszközli
benne a háromféle mozgást. Az egyik a merítő-puttonyokat igazgatja, a másik az egész
gépet viszi jobbra-balra lassú tempóban, a harmadik pedig kirakja a kivájt földanyagot.
A gép napi teljesítménye 2000 köbméter, amit 12 embererő rak kocsikra és szállít el
7 kis mozdony és 300 kavicsoló kocsi segítségével.
Ez a teljesítmény-egyszerűen szenzációs méretű, ha vesszük, hogy gép nélkül ugyanezt
a munkát 300—400 munkás tudná csak elvégezni, ha napi 18 órát dolgoznék és ez idő
alatt maximum 6 köbméter földet ásna ki.
Így géppel az üzem napi költsége 1000 korona, ami mellett a vállalat 2600 koronát keres,
drágán vett és drágán ideszállított gépeivel. A munkaidő reggel 5-től 12-ig és 1-től 8-ig.
A pihenő egy órát a gép vizsgálatával kötik össze a munkások, akik közt oláhok is dolgoznak.
A kiásott földanyagot, ami cirka 300 ezer köbméter kavicsot fog adni, elszállítják kis
gőzvonatokon a Városrétre, amelynek utolsó szabad terét így feltöltik a védtöltés magasságát
megközelítőleg. Evvel a munkálattal kapcsolatban megnyerik a mostani védtöltésen kívül eső
Duna-árterét is, amennyiben a védtöltést mai helyéről a Duna partjára viszik ki és az így
belül nyert területet planírozzák.
E hatalmas perspektívájú munkálat 1916. évi december 31-ig teljesen készen fog állani,
hogy hirdesse Győr városának a háborús időkben is szüntelenül erős fejlődését.”
Az 1916. december végi határidő 11 évet csúszott. Bár a csatorna elkészült, a
Mosoni Dunával nem volt összeköttetése.
A Dunántúli Hírlap, 1927. november 24-i számából:
Elkészült a győri iparcsatorna
Gyárak létesítésével, telepítésével kellene hasznosítani a Felső-Duna egyetlen biztos kikötőjét
A »Győri ipari és hajózó csatorna« bejárati részének idei kotrási munkáit a győri m. kir.
folyammérnöki hivatal befejezte.
E munkák által a mintegy 10 éve készen álló, (de a győri Dunától elzárt 2 kilométer hosszú
belső csatorna a Dunával teljes összeköttetést nyert és a hajók, valamint a megterhelt
uszályok a győri legkisebb vízállás mellett is akadálytalanul bemehetnek a budai úti híd
mögött lévő iparcsatornába, amely úgy kikötésre, mint téli kikötőnek teljes hosszában használható
immár, sőt a Felső-Duna egész magyar partján jelenleg ez az egyedüli biztos téli menhely;
szigorú tél esetén előreláthatólag számos hajó fogja felkeresni a téli javítási munkákkal
növelve egyúttal Győr ipari forgalmát is.”
A téli kikötő (külső négyszög)
A tervezettekből csak a csatorna két oldali védőtöltése, az ágyúgyári rakodó és a tervben
szereplő három híd közül csupán egyetlen, a Bécs–budai úti (Likócsi) készült el.
A Likócsi híd története:
A csatorna kettészelte az akkori Budapest—bécsi főútvonalat. A nagy járműforgalom
lebonyolítására a csatorna fölé magas és kecses vasbeton hidat építettek, Zielinszky
Szilárd műegyetemi tanár tervei szerint 52,0 méter hosszban.
(Ő tervezte — a Győri Cziráky — emlékművet is). Voltaképp száraz híd lett, mert
az Iparcsatorna medrét utána készítették el. Ez a híd volt az első, melyet a német
katonák 1945 márciusában felrobbantottak Győrött.
A Likócsi híd újjáépítése 1949-ben
A közúti híd helyreállítása a legsürgősebb feladat egyike volt, mert a járműforgalom
csak elhanyagolt, rossz földúton, kerülővel tudott ismét az 1. számú főútba kapcsolódni.
Erős gerendákból rácsos megerősítéssel, magas, ideiglenes pillért építettek, ez tartotta
az ideiglenes pályatestet, míg a hidat 1949-ben a Vagongyár hídosztályának a terve
alapján és kivitelezésében helyreállították.
A helyreállított Iparcsatorna híd
1968-ban épült meg a második híd az Iparcsatorna felett:
“Az 1. számú Budapest—Győr—Hegyeshalom főút 118 + 677 km-szelvényében keresztezi
az Iparcsatornát. A főutat egy 76,3 m szerkezeti hosszúságú, ,,A” teherbírású, 839
négyzetméter felületű, 1968-ban épített híd vezeti át, mesterséges akadályon. A híd
háromnyílású, folytatólagos vasbeton szerkezet. A középső nyílás az Iparcsatornát hidalja át.”
A régi és az új 1969 (Kép: fortepan_97733)
1972-75-ben a csatorna végén megépült az ÁTI Közraktár, de a daruit soha nem
használták hajók ki,-be rakodásához.
ÁTI raktár a csatorna fölé nyúló darukkal 1976 (Fotó. Meződy Ö. István)
Felhasznált irodalom: GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI HIDAK TÖRTÉNETE,
1993 és a Dunántúli Hírlap korabeli számai.
Címke: Gyárváros, hajó, híd, iparcsatorna, kikötő, terv
Szerző: Kozma Endre
A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői
szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat Facebook-on, illetve már itt,
a weboldalon is.
|
